A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike.
Területe 26 km², a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is.
A Velencei-tó ásványi anyagokban (nátrium és magnézium) gazdag, kiváló vize a kimerült szervezetet felfrissíti, regenerálja. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.
Fejér megyében, Budapest és Székesfehérvár között, a Velencei-hegység lábánál található. Budapesttől 40–50 km, Székesfehérvártól 15–20 km, autóval, busszal és vonattal egyaránt jól megközelíthető.
Története
A földtörténeti szempontból fiatal tó csupán 12-15 ezer éve, két párhuzamos törésvonal között alakulhatott ki. A Velencei-tó nagysága ekkor szinte háromszorosa volt jelenlegi önmagának, de az évek múlásával a mélyebb részek fokozatosan lesüllyedtek, víz alá kerültek. Míg az így létrejött árkos mélyedést a zivataros szelek egyre jobban alámosták, addig a 
hordalékok, a felszíni vizek és esőzések, továbbá a környéken élő birtokosok újra és újra feltöltötték, tehát a tó hol kiáradt, hol kiszáradt. Csapadékosabb időkben a tó megfékezhetetlennek tűnt és több hektárnyi területet elöntött, azonban az 1960-as években kiszáradt. Ennek a problémának csak egyetlen megoldása volt és az a tószabályozás, ami az 1960-as évek második felében kezdődött meg.
Gárdony – Agárd
A Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, amely egyben a Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Velence és Zichyújfalu településekből álló kistérség központja. Részei Gárdony, Agárd és Dinnyés.
A fővárostól 50, a megyeszékhelytől 17 kilométerre található. A 7-es elsőrendű főút áthalad a település teljes hosszán, illetve Pákozddal és Zichyújfaluval mellékút köti össze.
A város a Budapest és Nagykanizsa között futó vasúti fővonal Budapest–Székesfehérvár közötti, elővárosi jellegű szakasza mellett fekszik, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel, illetve további a vasútvonal mellett fekvő településekkel.
A városban helyi autóbuszok járnak.
Két hajóállomása közül az agárdi kiemelkedő, amely a velence-tavi hajózás központja. A város vonzerejét elsősorban a Velencei-tó nem túl iszapos strandjainak köszönheti, amelyre a település gazdaságát meghatározó idegenforgalom épül. Gárdony manapság tapasztalható komoly fejlődésének egyik fő oka lehet a nagy odaköltözési vágy, elsősorban Budapestről és Székesfehérvárról érkező családok választják a csendes, ám jó közlekedési viszonyokkal rendelkező agglomerációs várost.
Nevezetességek
- Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum.
- Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.
Info: http://hu.wikipedia.org/wiki/Velencei-tó
